Uniós polgárok szabad mozgása
A munkavállalók szabad mozgása az Európai Unió működéséről szóló szerződés 45. cikkében rögzített uniós alapelv, amelyet a Bíróság joggyakorlata és a másodlagos uniós jogszabályok fejtenek ki részletesen. Az uniós polgároknak joguk van:
- más uniós tagállamban állást keresni,
- ott munkavállalási engedély nélkül munkát vállalni,
- munkavállalás céljából az adott tagállamban tartózkodni,
- a munkaviszony megszűnése után is ott maradni,
- az adott ország állampolgáraival megegyező bánásmódban részesülni az álláshoz jutás, a munkafeltételek és minden egyéb szociális- és adókedvezmény tekintetében.
Az uniós polgárok egészségügyi és szociális biztonsági ellátásainak bizonyos típusai emellett átvihetők abba az országba, ahol munkát keresnek.
A munkakeresés joga
Az uniós országok állampolgárainak joguk van ahhoz, hogy:
- munkát keressenek egy másik EU-tagországban;
- ugyanolyan támogatásban részesüljenek a fogadó tagállam munkaügyi hivatalaitól, mint az ország saját állampolgárai;
- annyi ideig tartózkodjanak a fogadó országban, amennyire szükségük van az álláskereséshez, az őket érdeklő állás megpályázásához és a felvételükhöz.
Az álláskeresők nem utasíthatók ki a fogadó uniós országból, ha igazolni tudják, hogy folytatják a munkakeresést, és tényleges esélyük van arra, hogy állást találjanak.
Adózás
Nincsenek az EU egész területére érvényes szabályok azt illetően, hogyan kell adózniuk a más EU-országban élő, tartózkodó, illetve dolgozó uniós polgároknak a – bérből, nyugdíjból, ellátásokból, ingatlanból, örökségből, ajándékozásból vagy bármilyen más forrásból származó – jövedelmük után.
Az adózást csupán nemzeti jogszabályok és kétoldalú adóegyezmények szabályozzák, ezek azonban nem fednek le minden eshetőséget, és jelentős mértékben eltérnek egymástól.
Van ugyanakkor néhány olyan alapelv, amely a legtöbb esetben alkalmazható a valamennyi időt hazájukon kívül töltő személyekre.
Melyik ország adóztathatja meg Önt?
Nincsenek az EU egész területére érvényes szabályok azt illetően, hogyan kell adózniuk a más EU-országban élő, tartózkodó, illetve dolgozó uniós polgároknak a jövedelmük után.
Ugyanakkor azonban az az ország, ahol Ön adóügyi illetőséggel rendelkezik, rendszerint az Ön teljes – munkából vagy nem munkából származó, a világ bármely országában szerzett – jövedelmét megadóztathatja. Ebbe a világ bármely országában kapott munkabér, fizetés, nyugdíj, ingatlanból és más forrásból származó jövedelem, illetve ingatlan eladásából származó tőkenyereség beletartozik.
Mindegyik ország saját hatáskörében határozza meg az adóügyi illetőség fogalmát, de:
- az esetek többségében az az ország minősül az adóügyi illetőség helye szerinti országnak, amelyben Ön évente több mint 6 hónapot tölt;
- ha Ön évente kevesebb mint 6 hónapot tartózkodik hazáján kívül, másik EU-országban, akkor rendes körülmények között továbbra is a hazájában rendelkezik adóügyi illetőséggel.
Kettős illetőség
Egyes esetekben előfordulhat, hogy egyidejűleg két ország is úgy ítéli, hogy Ön adóügyi illetőséggel rendelkezik a területén, és ennek megfelelően mindkettő meg akarja adóztatni az Ön teljes – a világ bármelyik országában – megszerzett jövedelmét. Szerencsére sok ország kötött egymással egyezményt a kettős adóztatás elkerülése érdekében 
. Ezek az egyezmények rendszerint szabályozzák azt a kérdést, hogy adott esetben a két ország közül melyik minősül az adóügyi illetőség helye szerinti országnak.
Ha az adóügyi egyezmény nem szolgál megoldással, vagy ha az Ön helyzete különösen bonyolult, vegye fel a kapcsolatot az egyik vagy mindkét érintett ország adóhatóságával , és kérje tőlük, hogy tisztázzák a helyzetet.
Melyik ország adóztathatja meg Önt?
Nincsenek az EU egész területére érvényes szabályok azt illetően, hogyan kell adózniuk a más EU-országban élő, tartózkodó, illetve dolgozó uniós polgároknak a jövedelmük után.
Ugyanakkor azonban az az ország, ahol Ön adóügyi illetőséggel rendelkezik, rendszerint az Ön teljes – munkából vagy nem munkából származó, a világ bármely országában szerzett – jövedelmét megadóztathatja. Ebbe a világ bármely országában kapott munkabér, fizetés, nyugdíj, ingatlanból és más forrásból származó jövedelem, illetve ingatlan eladásából származó tőkenyereség beletartozik.
Mindegyik ország saját hatáskörében határozza meg az adóügyi illetőség fogalmát, de:
- az esetek többségében az az ország minősül az adóügyi illetőség helye szerinti országnak, amelyben Ön évente több mint 6 hónapot tölt;
- ha Ön évente kevesebb mint 6 hónapot tartózkodik hazáján kívül, másik EU-országban, akkor rendes körülmények között továbbra is a hazájában rendelkezik adóügyi illetőséggel.
Kettős illetőség
Egyes esetekben előfordulhat, hogy egyidejűleg két ország is úgy ítéli, hogy Ön adóügyi illetőséggel rendelkezik a területén, és ennek megfelelően mindkettő meg akarja adóztatni az Ön teljes – a világ bármelyik országában – megszerzett jövedelmét. Szerencsére sok ország kötött egymással egyezményt a kettős adóztatás elkerülése érdekében . Ezek az egyezmények rendszerint szabályozzák azt a kérdést, hogy adott esetben a két ország közül melyik minősül az adóügyi illetőség helye szerinti országnak.
Ha az adóügyi egyezmény nem szolgál megoldással, vagy ha az Ön helyzete különösen bonyolult, vegye fel a kapcsolatot az egyik vagy mindkét érintett ország adóhatóságával , és kérje tőlük, hogy tisztázzák a helyzetet.
Kiküldött munkavállalók / Külföldi álláskeresők 
Egyes esetekben Ön még akkor is saját hazájában rendelkezik adóügyi illetőséggel, és ott köteles adót fizetni, ha 6 hónapnál hosszabb ideig külföldön tartózkodik, feltéve hogy állandó lakhelye továbbra is saját hazájában van, és hazájához erősebb személyes és gazdasági kötelék fűzi, mint ahhoz az országhoz, ahol az év nagyobb részét tölti. Ez lehet a helyzet például a határozott időre külföldre kiküldött munkavállalók és a külföldön elhelyezkedni próbáló álláskeresők esetében. Azt tanácsoljuk, forduljon az adóhatósághoz , és tájékozódjon arról, melyik ország szabályai vonatkoznak Önre.
Ilyen esetekben az is előfordulhat, hogy a fogadó ország is megadóztatja Önt – megtörténhet például, hogy helyi munkáltatója kifizetéskor adót von le az Ön béréből.
Ezen túlmenően az is előfordulhat, hogy az Ön hazája – függetlenül attól, hogy Ön továbbra is ott rendelkezik-e adóügyi illetőséggel, vagy sem – megadóztatja azt a jövedelmet, amelyre Ön a területén tesz szert (pl. az Ön ottani ingatlanából származó jövedelmet).
Ha Ön ilyen helyzetben találja magát, fontos, hogy tudja: van mód a kettős adózás elkerülésére. Feltétlenül nézzen utána, miképp előzheti meg, hogy ugyanazon jövedelem után kétszer kelljen adót fizetnie.
A fenti anyag nagy része az europa.eu oldalról származik.